TÁNCZOS Vilmos: Szappan a kredenc sarkán, avagy a csángókérdés tudománya és politikája. Kisebbségkutatás. X. évf. (2001) 1. sz. 53-62. TÁNCZOS Vilmos: Csángó reneszánsz? Moldvai Magyarság. XIV. évf. (2004) 8. sz. 14-15., 9. sz. 5-6., 10. sz. 9-10. TÁNCZOS Vilmos: Renaştere ceangăiască. [Csángó reneszánsz.] Moldvai Magyarság. XIV. évf. (2004) 8. sz. 16-17., 9. sz. 7-8., 10. sz. 11-12. TÁNCZOS Vilmos: Egy különös tanulmány a csángókról. Regio. IX. évf. (1998) 3. sz.181-195. TÁNCZOS Vilmos: An unusual Study of the Csángó. [Egy különös tanulmány a csángókról.] Regio. 2000. 153-170. TÁNCZOS Vilmos: A moldvai csángók és kultúrájuk. In: Bihari Zoltán (főszerk.) - Bihariné Dániel Katalin (szerk.): Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyarságról. Ceba Kiadó. Budapest, 2000. 350-354. TÁNCZOS Vilmos: Hányan vannak a moldvai csángók? Magyar Kisebbség. III. évf. (1997) 1-2. sz. 370-390. TÁNCZOS Vilmos: Ceangăii din Moldova. [A moldvai csángók.] Altera. VIII. évf. (2002) 17-18. sz. 48-80. PÓSA Zoltán: Gyöngyökkel gyökereztél. Beszélgetés Tánczos Vilmos erdélyi néprajzkutatóval. Napi Magyarország. 1999. febr. 9. TÁNCZOS Vilmos: Colocviu despre maghiarii din Moldova. [Szeminárium a moldvai magyarokról.] Csángó Újság. II. évf. (1991) 12. sz. 2. TÁNCZOS Vilmos: "Égi trónusodból, csillagos lakodból..." Tanácskozás a moldvai magyarokról. Budapest, 1991. március 2. Európai Idő. II. évf. (1991) 12. sz. 4-5. TÁNCZOS Vilmos: A tér szelleme, avagy a zárt tér biztonsága. Egy gondolat a Korunk csángó számának bemutatójára. Moldvai Magyarság. XIII. évf. (2003) 12. sz. 5. TÁNCZOS Vilmos: A tér szelleme avagy a zárt tér biztonsága. Székelyföld. VIII. évf. (2004) 1. sz. 66-67. TÁNCZOS Vilmos: "Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott..." Beszélgetés Domokos Pál Péterrel. Európai Idő. II. évf. (1991) 40. sz. 4-5., 41-42. sz. 4-5. TÁNCZOS Vilmos: Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott... Tánczos Vilmos beszélgetése Domokos Pál Péter néprajzkutatóval. Székelyföld. V. évf. (2001) 6. sz. 49-54. TÁNCZOS Vilmos: A kilencvenéves Lükő Gábor köszöntése. Erdélyi Múzeum. LXII. évf. (2000) 1-2. sz. 106-109. TÁNCZOS Vilmos: Petrás Ince János. In: Jánosházy György (szerk.): Erdélyi Panteon. Művelődéstörténeti vázlatok. II. Marosvásárhely, 1999. 143-151. TÁNCZOS Vilmos: Moldvai missziók. In: Uő: A csíksomlyói kegyhely története. Európai Idő Kiadó. Sepsiszentgyörgy, 1990. 13-14. TÁNCZOS Vilmos: "Deákok" (parasztkántorok) moldvai magyar falvakban. Erdélyi Múzeum. LVII. évf. (1995) 3-4., 82-98. TÁNCZOS Vilmos: "Deákok" (parasztkántorok) moldvai magyar falvakban. In: Uő: Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék. KOMP-PRESS-Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1996. 190-222. TÁNCZOS Vilmos: Kantoren in den ungarischen Dörfern Moldaus. ["Deákok" (parasztkántorok) moldvai magyar falvakban.] In: Uő: Aufgetan ist das Tor des Ostens. Volkskundliche Essays und Aufsätze. [Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék.] Pro‑Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1999. 191-227. TÁNCZOS Vilmos: A csíksomlyói kegyhely története. Európai Idő Kiadó. Sepsiszentgyörgy. 1990. TÁNCZOS Vilmos: A csíksomlyói kegyhely vonzáskörzete. (Térkép és helyszínrajz.) Európai Idő Kiadó. Sepsiszentgyörgy, 1991. TÁNCZOS Vilmos: A moldvai csángók eredete. Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 12. sz. 16-17.; XII. évf. (2002) 1. sz. 18. TÁNCZOS Vilmos: Originea ceangăilor din Moldova. [A moldvai csángók eredete.] Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 12. sz. 17-18.; XII. évf. (2002) 1. sz. 19. TÁNCZOS Vilmos: "Gyöngyökkel gyökereztél..." Archaikus apokrif népi imádságok. Művelődés. XL [XLIV.!]. évf. (1991) 2-3. sz. 49-51. TÁNCZOS Vilmos: Csángó ráolvasó imádságok. Helikon. IV. évf. (1993) 1. sz. 21. TÁNCZOS Vilmos: "Feltekintek napkeletre." Moldvai archaikus népi imádságok. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 1-2. sz. 217-243. TÁNCZOS Vilmos: Gyöngyökkel gyökereztél. Gyimesi és moldvai archaikus imádságok. Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1995. TÁNCZOS Vilmos: A Szent megnyilatkozásai a moldvai és gyimesi népi imádságokban. Kisebbségkutatás. V. évf. (1996) 4. sz. 370-381. |