POZSONY Ferenc: Etnokulturális folyamatok a moldvai csángó falvakban. In: Katona Judit - Viga Gyula (szerk.): Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1996. 173-179. POZSONY Ferenc: Identitate şi mobilitate la ceangăii din Moldova. [Identitás és mobilitás a moldvai csángóknál.] In: Murvai Olga (red.): Lingua Pax I. Interculturalitate şi democraţie. [Lingua Pax I. Interkulturalitás és demokrácia.] Editura Cavallioti. Bucureşti, 2001. 174-183. POZSONY Ferenc: A moldvai csángók identitásáról. Provincia. II. évf. (2001) 10. sz. 8-9. POZSONY Ferenc: Evoluţia identităţii ceangăilor din Moldova. [A csángó identitás változása.] In: Uő: Ceangăii din Moldova. [A moldvai csángók.] Asociaţia Etnografică Kriza János. Cluj, 2002. 129-139. POZSONY Ferenc: A moldvai csángók identitásáról. Erdélyi Napló. XIII. évf. (2003) 44. sz. 11., 45. sz. 11. POZSONY Ferenc: Identitás és modernizáció. In: Uő: A moldvai csángó magyarok. Gondolat Kiadó-Európai Folkór Intézet. Budapest, 2005. 148-158. SÁNDOR Ildikó: Csángó Táncház - Minority Culture - Identity. [Csángó Táncház - kisebbségi kultúra - identitás.] In: Hoppál Mihály (ed.): Hungarian Heritage. Vol. 3. European Folclore Institute. Budapest, 2002. 80-86. SÁNDOR Klára: A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángóknál. Korunk. 3. f. VII. évf. (1996) 11. sz. 60-75. SÁNDOR Klára: A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángóknál. In: Jankovics József - Monok István - Nyerges Judit - Sárközy Péter (szerk.): A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Róma-Nápoly 1996. szeptember 9-14. II. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság-Scriptum Rt. Budapest-Szeged, 1998. 1130-1150. SIMON Boglárka: Hogyan "boldogulnak" a csángók? Az identitás kinyilvánításának versus elrejtésének stratégiái egy moldvai közösségben. Erdélyi Társadalom. III. évf. (2005) 1. sz. 9-28. SIMON Boglárka - PÉTER László: "Ha már egyszer csángó vagy, meg kell tanulj boldogulni." Egy moldvai falu lakóinak identitásépítő stratégiái. Pro Minoritate. (2004) Ősz-Tél. 123-146. SZÁNTÓ Emese: "Büszke vagyok arra, hogy csángónak születtem." Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 2. sz. 18. SZÁNTÓ Emese: "Csángók vagyunk, mert régebben magyarul beszéltünk." Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 3. sz. 18. SZÁNTÓ Emese: Csángómagyar vagyok, magyarul beszélek. Moldvai Magyarság. XII. [XI.!] évf. (2001) 7. sz. 4-5. SZIKSZAI Mária: Csoportok, határok, identitások. Jegyzetek egy csángóföldi gyűjtőút kapcsán. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben. (A Magyarságkutatás könyvtára XXIII.) Teleki László Alapítvány. Budapest, 1999. 97-102. TÁNCZOS Vilmos: "Én román akarok lenni!" Csángók Erdélyben. Korunk. 3. f. VI. évf. (1995) 1. sz. 61-69. TÁNCZOS Vilmos: "Én román akarok lenni!" Csángók Erdélyben. In: Uő: Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék. KOMP-PRESS-Korunk Baráti Társaság. Kolozsvár, 1996. 174-189. TÁNCZOS Vilmos: "Én román akarok lenni!" Csángók Erdélyben. In: Halász Péter (szerk.): Csángó sorskérdések. Az újkígyósi tanácskozás előadásai 1994. október 28-30. (Csángó Füzetek 2.). Lakatos Demeter Egyesület. Budapest, 1997. 45-56. TÁNCZOS Vilmos: "Vreau să fiu român." Ceangăi în Transilvania ["Én román akarok lenni!" Csángók Erdélyben.] In: Cumpăna. Antologia revistei de cultură Korunk. 3. Cluj-Napoca, 1997. 29-36. TÁNCZOS Vilmos: A csángó identitás és tényezői. Bihari Napló. 1998. márc. 14-15. TÁNCZOS Vilmos: "Ich will Rumäne sein!" Tshangos in Siebenbürgen ["Én román akarok lenni!" Csángók Erdélyben.]. In: Uő: Aufgetan ist das Tor des Ostens. Volkskundliche Essays und Aufsätze. [Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék.] Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1999. 174-190. VERESS Kata: "Fölfedeztem, hogy magyar vagyok..." Napi Magyarország. 1998. febr. 21. VERESS Kata: "Fölfedeztem, hogy magyar vagyok..." Moldvai Magyarság. IX. évf. (1998) 96-97. sz. 5. VIRT László: Nemzetisége katolikus. TÉKA. (1992) 12. sz. 7. (n. n.) "Mert mi mindig magyarok voltunk..." Csángó szövegek Domokos Pál Péter gyűjtéséből. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 1-2. sz. 261-268. |