ERDÉLYI Lajos: A gyimesi, moldvai és bukovinai csángók eredete. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 6. sz. 257-261. FERENCZI Géza: Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez. Korunk. 3. f. I. évf. (1990) 2. sz. 250-254., 3. sz. 373-384., 5. sz. 628-638. FERENCZI Géza: "Újjáéledő történetírásunk" bírálatának régi buktatói. Korunk. 3 f. III. évf. (1992) 5. sz. 108-113. FODOR Sándor: A csángók eredetéről - románul. Moldvai Magyarság. IV. [V.!] évf. (1994) 51. [50.!] sz. 1., 4. GAZDA László: Kísérlet a csángók eredetének hamisítására. Moldvai Magyarság. XII. [XI.!] évf. (2001) 8. sz. 6-7. GAZDA László: Tentativă la falsificarea originii ceangăilor. [Kísérlet a csángók eredetének hamisítására.] Moldvai Magyarság. XII. [XI.!] évf. (2001) 8. sz. 8-9. GAZDA László: A magyarok behatolása a Kárpátokon túli területekre. Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 11. sz. 7-8. GAZDA László: Pătrunderea ungurilor în teritoriile de dincolo de Carpaţi. [A magyarok behatolása a Kárpátontúli területekre.] Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 11. sz. 8-9. GÂRNIŢEANU, M.: Catolici din Moldova sunt Daci. Daci care trăesc şi azi. [A moldvai katolikusok dákok. Dákok, kik ma is élnek.] Moldova. 1944. jan. 26. GÂRNIŢEANU, M.: Catolici din Moldova sunt Daci. Daci care trăesc şi azi. [A moldvai katolikusok dákok. Dákok, kik ma is élnek.] Lumina Creştinului. XXX. évf. (1944) 2. sz. 49-50. GICOVEANU, Mihai: Emigranţi transilvăneni în ţinutul Neamţ. [Erdélyi emigránsok Neamţ megyében.] Ceahlău. 1990. okt. 6. GUNDA Béla: Ursprung der Moldau-Ungarn. [A moldvai magyarok eredete.] In:Kálmán Benda - Thomas von Bogyay - Horst Glassl - Zsolt K. Lengyel (Hg.): Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. [Kutatások Erdélyről és szomszédairól. Ünnepi kötet Szabó T. Attila és Jakó Zsigmond tiszteletére.] München, 1987. 267-285. GUNDA Béla: A moldvai magyarok eredete. Magyar Nyelv. LXXXIV. évf. (1988) 1. sz. 12-24. GUNDA Béla: A moldvai magyarok eredete. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 1-2. sz. 39-52. GYÖRFFY György: Erdély magyar honfoglalása és a csángókérdés. In: Pozsgai Péter (szerk.): Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Táton Kiadó. Budapest, 1999. 47-49. GYÖRFFY István: Néphagyomány a Székelyföld délmoldvai határáról. Ethnographia. XXXIV-XXXV. évf. (1923-1924) 4-6. sz. 104-105. GYÖRFFY István: Néphagyomány a Székelyföld délmoldvai határáról. In: Uő: Magyar nép - magyar föld. Budapest, 1942. 469-471. HARANGOZÓ Imre: Adalékok a moldvai magyarok eredetének, kultúrájának és népi emlékezetének kutatásához. Turán. II. évf. (1999) 5. sz. 87-98. HARANGOZÓ Imre: Adalékok a moldvai magyarok eredetének, kultúrájának és népi emlékezetének kutatásához. In: Gazda József (szerk.): Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Sepsiszentgyörgy, 2000. 386-400. HEGEDÜS Lajos: A moldvai telepesek. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások I. Tankönyvkiadó. Budapest, 1951. 241-257. Hegedűs Lóránt: A székelyek kivándorlása Romániába. Budapest, 1902. Hegedűs Lóránt: A székelyek kivándorlása Romániába, 2. közlemény. Budapesti Szemle. (1902) 307. sz. 31-72. HORGER Antal: A csángó nép és a csángó név eredete. Erdélyi Múzeum. XXII. évf. (1905) 1. sz. 65-80., 2. sz. 125-137. HORGER Antal: A csángó név eredetéhez. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 9. sz. 418-421. IMREH István: Igazmondó tanúságtevők. Csángó Újság. I. évf. (1990) 7. sz. 3. IMREH István: Moldvába települő székelyek a madéfalvi vész idején. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 1-2. sz. 61-67. IORGA, Nicolae: Acte româneşti din Ardeal, privitoare în cea mai mare parte la legăturile Secuilor cu Moldova. [Erdélyi román iratok, legnagyobb részben a székelyek moldvai kapcsolatairól.] Buletinul Comisiei Istorice. II. évf. (1916) 179-272. KABAY Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? Szabadság. 2003. jan. 10. KABAY Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? Moldvai Magyarság. XIII. évf. (2003) 4. sz. 7. KÁLLAY Ferentz: Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről, a régi időkben. Nagyenyed, 1829. |