NYÍRI Antal (szerk.): A Müncheni kódex 1466-ból. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1971. OŢETEA, Andrei: Wittenberg et la Moldavie. [Wittenberg és Moldva.] In: Irmscher, Johannes (besorgt von): Renaissance und Humanismusin Mittel- und Osteuropa. I. [Reneszánsz és humanizmus Közép- és Kelet-Európában.] Akademie-Verlag. Berlin, 1962. 302-321. PANAITESCU, Petre P.: Husitismul şi cultura slavonă în Moldova. [Huszitizmus és szlavón kultúra Moldvában.] Romanoslavica. X. évf. (1964) 275-287. PAPACOSTEA, Şerban: Ştiri noi cu privire la istoria husitismului în Moldova în timpul lui Alexandru cel Bun. [Újabb adatok a husziták történelmével kapcsolatban Moldvában, Alexandru cel Bun idejében.] Studii şi cercetări ştiinţifice. Istorie. XIII. évf. (1962) 2. sz. 253-258. PAPACOSTEA, Şerban: Nochmals Wittemberg und Byzanz. Die Moldau im Zeit alter der Reformation. [Ismét Wittenberg és Bizánc. Moldva a reformáció idejében.] Archiv für Reformationsgeschichte. LXI. évf. (1970) 2. sz. 248-261. PÁPAI Virág: Neoprotestáns vallásgyakorlás Klézsén. Választott életstratégia egy csángó férfi esetében. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 9. sz. 34-37. PÁPAI Virág: Egy neoprotestáns család Klézsén. In: Kinda István - Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2005. 193-213. PETRI, Hans: Relaţiunile lui Jakobus Basilikus Heraklides zis Despot Vodă cu capii reformaţiunii atât în Germania cât şi în Polonia, precum şi propria activitate reformatoare în principatul Moldovei. [Jakobus Basilikus Heraklides, vagyis Despot vajda kapcsolatai mind a németországi, mind a lengyelországi reformáció vezetőivel, valamint saját reformáló tevékenysége a Moldvai Fejedelemségben.] Bucureşti, 1927. POZSONY Ferenc: Hussitismus und Protestantismus in Moldavien. [Huszitizmus és protestantizmus Moldvában.] In: Bartha Elek - Anttonen, Veikko (szerk.): Ethnographica et Folkloristica Carpathica 12-13. Debrecen-Turku, 2002. 203-215. RÉVÉSZ Imre: Első jelentés a duna-fejedelemségi magyar reformátusok ügyében. Sárospataki Füzetek . (1858) 670-677. RÉVÉSZ Imre: A protestáns diasporák Moldva- és Oláhországban. Sárospataki Füzetek. (1861) 191-194. SZABÓ Flóris: Huszita-e a huszita Biblia? Irodalomtörténeti Közlemények. XCIII. évf. (1989) 1-2. sz. 118-126. SZABÓ Lajos: Magyar református eklézsiák Moldva-Oláhországban. In: Uő: Czelder Márton működése. Debrecen, 1940. 11-15. SZABÓ T. Ádám: Der Münchener Kodex. [A Müncheni kódex.] Wortschatz mit vollständigem Wort- und Formenverzeichnis. Wiesbaden, 1977. SZABÓ T. Ádám: Müncheni kódex (1466). Décsy Gyula olvasata alapján sajtó alá rendezte és a szótári részt készítette Szabó T. Ádám. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1985. SZABÓ T. Ádám: Der Münchener Kodex (1466) als ungarisches Sprachdenkal. [A Müncheni kódex (1466) mint magyar nyelvemlék.] In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Linguistica. 17. Budapest, 1986. 3-36. TAMPU Cristian: A reformáció és annak hatása a moldvai magyarokra. Csángó Tükör. III. évf. (2005) 18. sz. 14-15. TEODOR, Maria: Continuitatea Reformei în Moldova medievală. [A reformáció kontinuitása a középkori Moldvában.] In: Anuarul Institutului de Istorie "A. D. Xenopol" XXVIII. Editura Academiei Române. Iaşi, 1991. 197-209. TIMÁR Kálmán: Káldi György a legrégibb magyar bibliafordításról. Irodalomtörténeti Közlemények. XXXVII. évf. (1927) 270-272. TIMÁR Kálmán: Legrégibb bibliafordításunk eredete. Kalocsa, 1931. TIMÁR Kálmán: A moldvai husziták és csángók magyar miséje. Százéves történeti hazugság. Kalocsa, 1931. TÓTH SZABÓ Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917. WALDAPFEL József: Legrégibb bibliafordításunk. Irodalomtörténeti Közlemények. XXXVII. évf. (1927) 96-99. |